A Bank of England kormányzója szerint a világgazdaság likviditási csapda kialakulása felé tart, ami azt jelenti, hogy a nagy jegybankok szinte üres monetáris eszköztárral lennének kénytelenek szembesülni egy esetleges recesszióval.
Mark Carney, aki márciusban távozik a brit jegybank éléről, a Financial Times londoni üzleti napilapnak adott interjúban kifejtette: általánosságban megállapítható, hogy
a világ összes nagy jegybankjának a korábbinál sokkal kevesebb a muníciója.
Carney szerint ebben a helyzetben nem egyértelmű, hogy egy mélyebb recesszió esetén, amelynek kivédéséhez a konvencionális visszaeséseknél nagyobb mértékű ösztönzőkre lenne szükség, a monetáris politikának lenne-e megfelelő mozgástere.
A költségvetési politika az állam feladata
A Bank of England kormányzója szerint ebben a helyzetben a kormányoknak kellene fontolóra venniük a költségvetési politika eszköztárának alkalmazását, például adócsökkentéseket vagy a közkiadások növelését. A költségvetési politika nem a jegybankosok dolga – tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kinevezett utódjára, Andrew Bailey-re nem hagy teljesen üres monetáris eszköztárat. Carney szerint a Bank of England jelenleg 0,75 százalékos alapkamatát zéró közelébe lehet csökkenteni szükség esetén, és ezt ki lehet egészíteni makroprudenciális eszközökkel, például a bankok számára előírt tőkekövetelmények enyhítésével, növelve a bankok hitelezési kapacitását.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics tanulmánya szerint ugyanakkor arra utaló jelek láthatók, hogy
enyhül a globális recesszió kockázata.
A cég közölte: ennek figyelembevételével az eddigi 30 százalék helyett 25 százalékos esélyt lát arra, hogy a világgazdaság az idén recesszióba kerül.
Stabilitás a gazdaságban
A ház azzal magyarázta az eddigieknél kevésbé borúlátó előrejelzését, hogy az általa alkalmazott, összetett globális üzleti és fogyasztói bizalmi mérőszám, amely rendszerint néhány hónapnyi előnnyel utal a várható tényleges gazdasági aktivitásra, az elmúlt időszakban már nem csökken, sőt felfelé indult.
Az Oxford Economics londoni elemzői kedvező jelnek tartják azt is, hogy stabilizálódni látszik az amerikai-kínai kereskedelmi viszony, bár a cég szerint az eddig végrehajtott vámemelések teljes leépítése egyhamar nem valószínű.
A ház mindenesetre az amerikai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére adott előrejelzését az eddigi 1,6 százalékról 1,7 százalékra, a kínai gazdaság 2020-as egész évi növekedésére szóló prognózisát 5,7 százalékról 6 százalékra javította.
Az Oxford Economics mindezt egybevetve is meglehetősen vérszegény idei növekedést vár a világgazdaságban: előrejelzése szerint a globális GDP-érték az idén 2,5 százalékkal bővül a tavalyi évre valószínűsített 2,6 százalék után, jóllehet a 2019-re becsült növekedési ütem is a legalacsonyabb lenne a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság óta.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
„Ez szégyen” – fakadt ki a milliárdos vállalkozó.
Nagy részük ellen kábítószer birtoklása miatt, másokkal szemben elfogatóparancs és külön törvény alapján intézkedtek, de volt akit ittas vezetés miatt fogtak el.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Az ukrán elnök szerint Moszkva béketervének célja nem a háború befejezése, hanem inkább az időhúzás és az újabb szankciók elkerülése.
3,3 milliós fizetést és prémiumot akart Magyar Péter, de „sima” jogi munkát nem szívesen vállalt volna.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
